Gena Showalter: Éjsötét vágyak

Fülszöveg: Hat férfi él a világtól elvonultan egy magas hegy tetején álló komor erődben. Halhatatlan harcosok egytől egyig, mind különös képességekkel felruházva, de testükben az erőszak, harag és halál démonai lakoznak. Az istenek rég magukra hagyták, egykori társaik elárulták őket, ám egy nap minden megváltozik, amikor egy gyönyörű fiatal nő segítséget kér tőlük. A legveszélyesebb közülük nem bír feltörő szenvedélyével, és bár mindketten tudják, hogy az örök kárhozatba tartanak, a nő és a démon szerelme megállíthatatlan háborút szít a harcosok között...

Eredeti cím: The Darkest Night

A kezembe akadt, mert…

nézelődtem valami új után, amivel kitölthetem az időmet a következő Stiefvater könyvig. A paranormális romantikusok között aztán ráakadtam erre a sorozatra, meg a Vámpírakadémiára. Végül az Alvilág Urai nyert, egész egyszerűen azért, mert Budapesten játszódik.

Közös történetünk:
Hónapok teltek el első találkozásunk óta, de még mindig élénken él bennem az élmény. Addig a pillanatig nálam a „felnőtt” irodalom kimerült a Harlequin ponyvaregényeivel, igaz a Júliákat, Romanakat és Tiffanykat kamaszkorom óta faltam.

Épp ezért döbbentem meg magamon, amikor kiakadtam a káromkodásokon, no meg a sikamlós jeleneteken.

De ne szaladjunk ennyire előre…

Az alap sztori 6 budapesti harcosról szól, akik a görög mitológiából jól ismert istenek halhatatlan zsoldosai voltak egykor. Aztán elkövettek egy hibát… bár nekem még a mai napig nem tiszta igazán, hogy mi a fenéért, de kinyitották Pandora szelencéjét, a világra szabadítva az összes gonoszságot. Az persze még számomra is egyértelmű, hogy ezen ötletük valami banális rivalizálás miatt született meg, melyért meg is kapták méltó büntetésüket: magukba kellett fogadni a kiszabadult démonokat.

Szóval ültem a könyv felett az első fejezet után, és csak pislogtam nagyokat…

Görög istenek? Isteni!

Halhatatlan… feltehetően szexi harcosok? Haláli!

Erotika? Ej, ide vele!

De persze azért nem volt ennyire egyszerű. Nagyon-nagyon-nagyon imádtam már egész kicsi korom óta a görög mitológiát. így odáig meg vissza voltam az ötlettől, hogy a regény maga erre épít. Ám szkeptikus énem félt is, mert olyat a legkönnyebb elrontani, amiért rajongunk, mert bezavarhat az „előképzettség”. Arról nem is beszélve, hogy már a fülszöveg is sejtette… itt bizony szerelem lesz a dologból, mert mire való a legnagyobb harcos is, ha nincs mellette szíve hölgye?!

Ezekről az egymásra találásokról szól a Lords of the Underworld.

A nyitó kötetben a sötét, marcona harcos, Maddox lel szerelemre a nem kevésbé különleges Ashlyn személyében.

Maddox Erősszakkal osztozik, s ha ez még nem lenne elég, minden éjjel, pontban éjfélkor meg kell halni, amiért megölte Pandorát. Egy baljós éjszakán találkozik Ashlynnel, aki épp a Lordok erődje felé tart, hogy megszabaduljon mentális képességeitől. Paraaudiológusként képes „újra” meghallani azokat a beszélgetéseket, amelyek egyszer már elhangzottak.

És persze ekkor jönnek a hatalmas sablonok, hogy a lány fejében elhallgatnak a hangok, ha harcosa a közelben van, Maddox démona pedig megszelídül a lány közelségétől, mégis, a történet maga, a stílus, ahogy az írónő szövi történetét, a karakterek… mind annyira „működnek”, hogy egyáltalán nem zavart, hogy Alkonyat utánérzésem van, csak némi pornóval. Mert bevallom őszintén, ezen első könyvnél igenis az járt a fejemben, hogy én ezt a szerelmi történetet olvastam már, csak persze kicsit más csomagolásban. No meg hogy olyan erotikus jelenetekkel van teletűzdelve, hogy belepirulok. De olvastatta magát, fordulatos volt, nem is túláradóan közhelyes, és ugyebár a görög mitológiára épít.

A könyv végére le is küzdöttem magamban a káromkodások és szex jelenetek okozta sokkokat, sőt, rájöttem, hogy mindennek pusztán csak annyi az oka, hogy az ifjúsági irodalomhoz voltam szokva, ami ugyebár ilyet nem enged meg magának. Nemhogy kíváncsi lettem a folytatásra, de egyenesen kínokat éltem volna át, ha nem rögtön az első két részt rendelem meg magamnak, és várnom kellett volna a folytatásra!

Kiadó: Ulpius-Ház

Borító: Nagyon bejön, ha izmos pasikat tesznek rá, szexi tetoválással, és külön jó pont, hogy a hozzá tartozó arcot nem igazán lehet látni, mert így marad a fantáziámnak is dolga.

Kedvenc karakter: Nem is tudok választani, mivel ez egy sorozatindító kötet, így mindenkivel most ismerkedtem meg. De legyen talán Maddox, mert hát csak az ő könyve.

Anti karakter: McIntosh, mint jelen történetben főgonosz, alanyi jogon kapja ezt a címet. Bár amúgy sem szeretem az indulatos gyűlölködőket.

Világkép: Nagyon örültem, hogy Budapest a helyszín, mert végre egy könyv, ahol nem az amerikai gimis életről kell olvasnom!!!

Értékelés: Mivel sorozat indító, és össze kellett szoknunk, így