Fülszöveg: New York, Manhattan. A szexi Blair élete fenekestül felfordult. Nem elég, hogy édesanyja hozzámegy a város leundorítóbb pasijához, de az esküvőt pont Blair születésnapjára időzítik, ahol ráadásul egykori barátnője, a szívtipró kavarógép, Serena lesz a koszorúslány. Csak tetézi a bajt, hogy a nagy ő, Nate inkább a mellben erős Jennyre hajt, így a végén Blair előbb veszti el a pasiját, mint a szüzességét... Fordulatos életüket maga „badgirl" kommentálja, aki a közös chatten flörtöl és kavar, blogján pedig kibeszéli barátnőit és beszól riválisainak, hajt az aktuálisan jó pasikra, és hűvös távolságtartással kezeli az örökös lúzereket. Ja, és „badgirl" kilétét titokzatos homály fedi. Ilyen barátok mellett, kinek kellenek ellenségek?
Eredeti cím: You know you love me
A kezembe akadt mert…
bár az első
könyvtől nem dobtam hanyatt magam, valahogy a végére úgy alakult, hogy kíváncsi
lettem a folytatásra. És mivel már amúgy is megvolt a teljes sorozat... Miért
ne?
Közös történetünk:
Ebben a részben tovább hömpölyög a különböző világmárkák felsorolása, a fiatalkori bulimia, a füves cigi bódulat és úgy eleve minden olyan tevékenység, ami ha kötelező ebben a világban, akkor inkább sosem szeretnék elit New York-i gazdag kölyök lenni.
Ebben a részben tovább hömpölyög a különböző világmárkák felsorolása, a fiatalkori bulimia, a füves cigi bódulat és úgy eleve minden olyan tevékenység, ami ha kötelező ebben a világban, akkor inkább sosem szeretnék elit New York-i gazdag kölyök lenni.
A könyves Blairben óriásit csalódtam, mert egyre
inkább egy szétesett kiskamaszra hasonlít, akit legyűr képzelt világfájdalma és
jobbára másra sem képes, mint hánytatni magát. Komolyan… a gazdag kölykök nem
járnak fogorvoshoz, ahol elmondanák neki, hogy mivel jár ez?
Mellette Dan tűnt még ki szánalmas jellemével.
Tipikusan az a fajta karakter volt, akinél inkább átlapoztam volna a könyvet,
csak ne keljen az agyalásairól olvasni. Érdekes kontrasztot alkottak Serenával, aki tökéletes ellentéte, és
soha nem gondolkozik, csak fújja a New York-i szél ide-oda.
Nate és Jenny kapcsolata viszont szerintem
aranyosra sikeredett, már csak azért is, mert így a szegény drogos srác vagy 2
jointtal kevesebbet szívott miatta a könyvben. De persze megkaptuk helyette Aaront, aki ellensúlyozta ezt a hiányt
a gyógynövényes cigijével!
Ezzel a
résszel is úgy jártam, mint az előzővel. Végig kínlódtam a nagy részét, mire
ráéreztem az ízére, és a folytatás mellett döntöttem. Nem kaptam semmit a
könyvtől, mégsem tudtam elhatározni, hogy abbahagyom. Valahogy a végére… talán
az utolsó kérdések miatt (?) akarom a folytatást is olvasni.
Kiadta:
Ulpius-Ház
Borító:
szerintem abszolút illik hozzá a rajzos borítóterv. Kár lenne elrontani a
sorozatból ismert szereplők képeivel. Ezen a példányon: Serena
Kedvenc karakter: Jenny,
akinek a naivsága egész üdítő színfolt volt számomra.
Anti karakter: Dan,
mert a végére már azt éreztem, hogy lője már le valaki, pedig nem vagyok híve
az erőszaknak.
Világkép: továbbra sem sikerült beleélnem magam a New
York-i elit életébe, de vagy épp ezért örültem, hogy volt benne utazás.
0 megjegyzés:
Ne tartsd magadban...
Mondd el bátran a véleményed!