Kresley Cole: Vámpírzóna

Fülszöveg: Cadeon Woede-nak nincs nyugta, míg ki nem küszöböli a csorbát, mely szüntelen kísérti. Csakhogy amint megszerzi megváltása kulcsát, a fél lény Holly Ashwint, máris rájön, hogy a nő, akit saját céljaira akar használni, majd eldobni, éppúgy kísérti, mint a múltja.Egy megkínzott harcos, akitől rettegnie kéne, de akit megtagadni nem tud…
Az emberként felnevelt Holly-nak sejtelme sincs, hogy a félelmetes legendák a valóságról szólnak, míg össze nem találkozik egy goromba démonnal, s az valami érthetetlen oknál fogva óvja, mint a szeme világát. A mítosz és a hatalom érzéki, új világába taszítva, Holly hamarosan eleped védelmező démona tüzes érintéséért. S megadja magát a sötét vágyaknak…

Épp csak kivívja Holly bizalmát, s mondjon le máris róla? Árulja el legvadabb álmai beteljesítőjét, szíve rabul ejtőjét?

Eredeti cím: Dark Desieres After Dusk

A kezembe akadt, mert…

még decemberi utam során szereztem be, mert volt egy kuponom, s gondoltam jó lesz ez is, tekintve, hogy akciósan már megvolt az összes korábbi rész. Hiszen ha tetszik a sorozat, akkor ne ez maradjon már ki.

Közös történetünk:

Aztán persze bele is vágtam februárban Cole halhatatlanjainak olvasásába, és bizony rá kellett jönnöm, hogy nekem talán ez a sorozat annyira nem is jön be.

De becsülettel legyűrtem, mígnem eljutottam a Vámpírzónáig, azzal az aljas szándékkal, hogy a Hunger Games trilógia után pont jó lesz legyalázni.

Na ez épp nem jött össze, és itt most kettéválik az utam azoktól, akik eddig pont azt szerették bennem, hogy nem vagyok elájulva a sorozattól. (De gondolom, jönnek helyettük a keményvonalas fanok!) ;)

Ugyanis ez a rész óriási megdöbbenést okozva még nekem is... NAGYON tetszett!

Teljesen őszintén megmondom, hogy egyébként magam sem értem miért, hisz van itt csúnya beszéd dögivel, húzd meg ereszd meg jelenetek, kezdetben bizonytalan főhősnő, aki kézzel-lábbal tiltakozik az álompasi ellen…

Mégis Kresley… Ez most nagyon jól sikerült!

Forrás: http://fabulousvikinglovers.tumblr.com

Meg is lett a jutalmam, mert a szereplők boldogságához vezető út igencsak szórakoztatott. Cadeon Woede már Bowen könyvében felkeltette a figyelmemet, bár akkor inkább a pálmát Rydstrom bátyja vitte el. Úgyhogy ez a kötet is inkább egy letudandó feladat volt A démonkirály csókja előtt, de azért nyilván jobban érdekelt már eleve, mint a korábbi szereplők.

Mert ez a szegény, szerencsétlen démon egy egyszerű halandóba, Holly-ba szeretett bele, vagy legalábbis felé irányította a paranormális kangörcs. A leendő asszonyka meg túl azon, hogy tiltott gyümölcs a sebezhetősége miatt, még egy csöppet kényszeres is. Fél ő mindentől, de leginkább attól, ha egy lakásban nem hármasával vannak élére állítva a dolgok.

Kettejük násztánca akkor kezdődik, amikor az Örökösödés miatt Holly-ra lecsap egy démon horda, hogy tömeges erőszakot kövessenek el rajta.

(Húztam-e a számat ezen a ponton? Nem, mert Cole már kiszámítható annyira, hogy tudjam: ez úgysem fog megtörténni.) :)

Jön is az isteni szikra, vagyis a deus ex machina. Holly valkűr génjei ugyanis aktivizálódnak, és démont megszégyenítő módon kaszabolást rendez a rosszfiúk között.

Eddig még akár egy átlagos Halhatatlanok könyv is lehetne, de itt kezdődnek csak a jó dolgok.

Megint jön egy paranormal amazing race, amiben az írónő nagyon erős, s a közös kalandok alatt most Cade jellemét nagyon megcsillogtatja. (Jajj, nem úúúgy, nyugi!) ;)

„– Tényleg hagyod, hogy vezessek? – Kinek az autója ez? Holly rávágta: – Nem a miénk.– Okos kislány.”

„– Jó velem randizni, ugye? – Bárcsak ne lennél ennyire szerény – felelte Holly az étteremből kilépve.”

Szóval el kell jutni A-ból B-be, mert a fele királyság a tét, de közben kellene az asszony is, aki lazán gallyra vág bármilyen szállodai szobát. Vagy mert szétkapja, vagy mert azonnal átrendezi.

Persze hatalmas sablon itt is a történet, de mintha Cole kezdene belejönni.

A történetvezetés nagyon feszes, folyton pörögnek az események. Egy-egy mellékszál itt is megszakítja az eseményeket, de azok szépen bele vannak illesztve a fő vonulatba. Nem zavaró, hovatovább végig értelme van. (A cukipofa királyt szépen felvezette.) Egyre biztosabb kézzel navigálja a hőseit, akik egyre karakteresebbek.

A démontestvérek például egyértelműen elválnak, külön egyéniség mindkettő, pedig Rydstrom könyvét még nem is olvastam. De rájuk inkább fogok emlékezni, mint mondjuk a lykae-kre vagy a vámpírokra, akik hozzájuk képest elég egyformára sikeredtek. (Talán Sebastian Wroth a kivétel.)

Holly dilinyósságának is volt értelme. Valahogy miatta, vagy ezzel a résszel egyébként is, de a helyére kattantak bennem a valkűrös dolgok. Egyre átláthatóbb az egész, igaz már vagy 5 könyv óta kapom az infókat róla. Ám élek a gyanúval, hogy nem pusztán a világban való növekvő otthonosságom az oka mindennek, hanem, hogy az írónő is egyre jobban érzi magát a saját maga teremtett lények között. És ez bizony nekem is jót tesz.

Olyannyira, hogy a trágárság, a húzósabb jelenetek sem zavartak, sőt, hatalmasakat nevettem rajta.

„– Timmel úgy döntöttünk, várunk a szexszel, míg össze nem házasodunk. – És ő partner ebben? – Cadeon a szemébe nézett. – Ha az enyém lennél, én napi ötször megrépáználak.”

(Ráadásul élmény is kapcsolódik hozzá: Van abban valami perverz, ha a vonaton olyan jelenetet olvas az ember, nagyban vigyorog, vele szemben meg egy háromgyerekes anyuka ül értetlenül a porontyokkal.) :D

Nix meg… egyszerűen minden egyes feltűnésével, légyen az akárki könyvében, egyre inkább robog az all time favorite character pozíció felé.

Pedig itt még nehéz dolga is volt, mert általában ő hozza be a könyvekbe a humort, itt meg hemzsegett tőle függetlenül is a könyv. Ami szintén nagyon hasznára vált az egésznek.

Annyira, hogy egy-két érdekes hibácskát is inkább a humor számlájára írtam, ahelyett, hogy kötözködtem volna vele. Például: manikűrözött pázsit - Ekkora baromságot! :)

Szóval összességében ez a rész győzött meg arról, hogy folytatni akarom a sorozatot, amit már párszor temetni akartam. Elő is rendeltem a következőt! :) Annak szerencsére már a címe is normális.
Rydstrom király, gyere szépen Grettykéhez! ;)

Kiadó: Ulpius

Értékelés: