DIY: Kindle/iPad tok

Újfent rászabadultam a varrógépemre, bár most jobbára csak azért, mert elfogyott a csiszolópapírom, így félbe kellett hagynom leendő íróasztalom szépészeti beavatkozását.

De ha már rászántam a napot a kézműves szakkörre, gondoltam kipróbálom, amit már Nancy is közzétett, nevezetesen, tudok-e Kindle tokot csinálni. (Az számomra teljesen mellékes tény, hogy nincs Kindle-m. Ellenben van tabletem, és feltételezem, annyira nagy különbség csak nincs a kettő között. A tok szabását tekintve.)

Figyelem!

Az alábbiakban egy nem vízálló Kindle-tok elkészítésének lépéseit lehet olvasni. (A képek kattra nőnek!)

Hozzávalók:

kartonpapír

színes anyag

kalap- vagy bugyigumi

cérna

olló

varrógép

Kindle/iPad :) 

Ez az egész próbálkozás egyébként úgy indult nálam, hogy volt itthon kimaradva kartonpapír, ráadásul nagyjából Kindle-méretű, így nem bírtam megállni, hogy ne használjam el tok készítésre.

Először is, az Amazonon megnéztem a Kindle méreteket. találomra kiválasztottam az egyiket, és annak megfelelően egy régi lepedőből két téglalap alakú részt hasítottam ki úgy, hogy belekalkuláltam a behajtható középrészt is. Azaz, vegyük a tabletem méreteit: 20x11cm. A kartonlapok nagyjából 22x13 centisek, a lepedőből szabott anyag pedig 45x30cm lett. (Rászámoltam némi ráhagyást is a varráshoz.)

Először is levasaltam az anyagokat. Ez a lépés bár nagyon rossz (tudom én, hogy mindenki utál vasalni) mégis nagyon szükséges, mert sokkal pontosabban, könnyebben és szebben lehet utána dolgozni.

Aztán összevarrtam az első oldalt, majd az egyik hosszanti oldalt is. Beraktam ebbe a félig kész huzatba az egyik kartonlapot, és körbevarrtam úgy, hogy a kartonlaphoz igazodtam, hogy az később ne lötyögjön a huzatában. Ugyanezt megcsináltam a másikkal is úgy, hogy középen maradjon egy csík, ami az összehajtásnál lényeges. Amolyan Kindle-tok gerinc... mint a könyveknél.

Szemmel látható, hogy egyáltalán nem tudok rendesen szabásmintát készíteni, így miután levasaltam, és körbevarrtam a kartonlapokat, ezáltal egy alapot kapva, rájöttem, hogy csúnya, és le kell vágni a felesleges anyagot.

A biztonság kedvéért újra átszaladtam a varrásokon.

Íme, egy nyers váz, amire aztán kerülhet a sokkal szebb borítás.

Itt már cifráztam kicsit, mert nem akartam konkrétan össze- és rávarrni a kartonra, így a mintás anyaga valamivel nagyobb lett. Olyan 100x35cm körül, ugyanis félúton kitaláltam, hogy akkor így ráhajtom az egyik oldaláról a takaró anyagot, ezáltal egy oldal varrását megspórolom.

Összenéztem az anyagokat, majd élt vasaltam a mintás anyag széleire, hogy könnyebb legyen vele a későbbiekben dolgozni.

Mielőtt összevarrtam volna a belső körül a széleket, a Kindle-t tartó kalapgumikat az anyag egyik széléhez varrtam, hogy az összevarrásnál eltűnjön az illesztés.

Ráadásul tettem bele egy olyan opciót is, ami átfogja a masinát, hogy útközben még egy extra tartsa a helyén. Ez persze olvasás közben zavaró lenne, ha nem lehetne a Kindle alá tenni olyankor. ;) 

Miután ezzel szenvedtem egy csomót, mert nagyon sokat kellett vele szöszmötölni, összevarrtam a három oldalát a mintás anyagnak a fehér alap körül.

És tádám... már lehetett is felmérni az apróbb hibákat, hogy aztán újabb apró varrásokkal korrigáljam azokat. Magyarán: túl lazák lettek a kalapgumik, így rájuk kellett varrnom, mert szétbontani az egészet már nem akartam.

De végül csak kész lettem, és ez az egész nem tartott tovább 3 óránál.

Persze messze nem tökéletes, főleg, hogy egy, a Kindle-nél vastagabb könyv volt a próbababám (ami egyébként a könyvórám egyik alap hozzávalója lesz a következő DIY posztban).

Ám ettől függetlenül jó kis szórakozás volt, és ahhoz képest, ahogy tűnik, nagyon egyszerűen elkészíthető.

Kindle tulajdonosoknak érdemes megbarátkozni a varrógéppel, mert fillérekből kijön, ráadásul egyedi.

Természetesen, mint már említettem, ez a mosást nem tűrő kivitelezés, hiszen a kartonpapír rendesen megnyekken, ha eláztatjuk. De nyugalom, már agyalok a vízhatlan verzión! ;)

A könyvből készült óra meg hamarosan érkezik.