Lara Adrian: A vámpír csókja

Fülszöveg: Legyőzhetetlen vágy, túlvilági érzékiség; az első érintés halálos. Félig ember, félig démoni lények ők, akik több ezer éve velünk élnek. A múltban a Rend őrei biztosították a békét, de a múlt köddé vált, ez már a jövő... Véres háború dúl. A vámpírok ellepték az utcákat, kedvükre lakmároznak, senki sincs biztonságban. A Rend közbelép, de harcosainak lelkében sötét titkok rejlenek. Lesznek, akik győzedelmeskednek, és lesznek, akik elbuknak, de minden harcosnak tudnia kell: ha a szerelem megkísérti, csakis egy kiszámíthatatlan és kegyetlen nő képében teszi, és ez még a legkeményebb harcost is térdre kényszeríti. Gabrielle egy bárban pillantja meg a sötét hajú, érzéki férfit. Beleborzong a nézésébe, azonnal megkívánja. Pár pillanat múlva azonban egy véres gyilkosság szemtanúja lesz, és túl későn eszmél rá, hogy démoni játszmába keveredett egy vámpírfejedelem oldalán...

Eredeti cím: Kiss of Midnight

A kezembe akadt, mert:

az Ulpius-Ház nyári, Facebookos villámakciója kapcsán úgy gondoltam, hogy annyi pénzért megér egy próbát.

Közös történetünk:
Előre kell bocsátanom, hogy egyáltalán nem bántam meg, hogy belefutottam a sorozatba. No nem fogok sírni díszbőrkötéses verziója után, de kellemes pillanatokat okozott, és az is biztos, hogy fogom még kezembe venni a köteteket.

Ha egy szóval kellene összegeznem, akkor a limonádé szó ugrik be rögtön. Tökéletesen körülírja a regény (sőt, a teljes sorozat) esszenciáját. Kellemes, pihentető, néhol izgalmas, néhol tüzes, ami annyira jól tud esni, de mégsem érzem azt a késztetést, hogy többé ne is érdekeljen más.

Az Éjfél szülöttei sorozat kezdő kötetében megismerhetjük Lucant, az ezüstös szemű, veszélyesen vonzó, markánsan férfias rendőrnyomozót, aki valójában egy titkos rend tagja, sőt egyenesen feje. Vele hozza össze a jó sors, no meg a bostoni éjszaka a fényképészként tevékenykedő, ám kizárólag elhagyatottnak látszó épületeket fotózó Gabrielle-t, aki már a könyv legelején bajba keveredik…

A szokásos alapfelállás: erős, titokzatos férfi, a világ valódi veszélyeiről mit sem sejtő, kissé kívülálló nő lassú, kételyekkel teli egymásra találása. Mindenkiről kiderül egy kis ez, egy kis az, de leginkább számukra válik egyértelművé, hogy nem élhetnek többé egymás nélkül.

Annak ellenére, hogy én szeretem az ilyesmit, nehezebben vettem fel a ritmust a történettel, mint általában. Valahogy vontatottnak éreztem az elején, nem is igazán értem, hogy miért, de úgy a hetedik fejezetig szinte motorikus üzemmódban olvastam. Aztán elérkezett az első erotikus egymásra találás, és a hősnő reakciója valahogy életre keltette számomra a történetet végre. Az a tipikus, mostakkormijárunk? tépelődés volt, mégis olyan kis emberi… na jó, csajos volt, hogy elkezdtem kedvelni a karaktereket úgy igazán. Apránként megismertem a Rend további tagjait, a szertartásaikat, a heccelődéseiket és egész belejöttem. Még izgultam is, hogy ki lehet az áruló, mert bár éreztem, hogy Tegannal akarnak tévútra vinni, de azért annyira hülye lány mégsem vagyok, hogy be is ugorjak ennek.

Külön tetszett, hogy itt már van olyan szereplő is, akinek már párja van, és nem gyors egymásutánban esnek a harcosok szerelembe előttem. Ettől valahogy hitelesebb a testvériségük.

De a vámpírság magyarázata?... Hirtelen nem tudtam eldönteni, hogy sírjak vagy nevessek. Űrlény vámpírok? Mekkora baromság már! Szegény írók kínjukban tényleg nem tudnak már mit kitalálni. De mivel különösebb gond nem volt az okfejtéssel, hát beletörődtem. Meglátjuk, később javul-e a helyzet számomra, vagy a könyvek ezen pontján mindig a fejemet fogva fogok felröhögni.

Mindent összevetve jó kis nyitó könyv volt ez, és tisztában vagyok azzal, hogy velem van a baj, mert az indító történetek sosem lesznek a kedvenceim. No de majd a többiek. ;)
A vámpír csókja alapján nagyon várós Tegan és Rio története!

Kiadó: Ulpius-Ház

Borító: A gerinc tetszik, mert letisztult, munkában megfáradt szemecskéimnek megfelelő méretűek. Az elején lévő képecskék is korrektek, bár ennyi erővel maradhatott volna az eredeti is.

Kedvenc karakter: Gabrielle, Rio, Gideon, Tegan, Danika

Anti karakter: Kendra, Megan, Jamie… valahogy a főhősnő kismuskétásai nem jöttek be.

Világkép: Boston nekem teljesen semleges, az űrvámpír dolog viszont totál kiütött. Még emésztem! :)

Értékelés:Újraolvasásnál lehet változni fog, de a kezdeti döcögősség miatt...