Exkluzív interjú Kimberly Dertinggel

Kimberly Derting

Kimberly Derting Eskü című könyvével a Merit Könyvek örvendeztetett meg bennünket még 2012 őszén.

Mind a fülszöveg, mind a borító annyira delejes hatással volt rám, hogy sutba dobtam a young-adult regényektől való ódzkodásomat, és a mai napig nem is bántam meg, hogy a könyv olvasására adtam a fejem.

Igaz, disztópikus regényről van szó, azokat meg kifejezetten imádom, de olvasás közben azért bebizonyosodott, hogy nem csak azt lehet szeretni benne, hogy egy elképzelt jövőben játszódik a sztori.

Az írónő által felvázolt világ olyan érdekes, s néhol furcsán-fájón ismerős volt, hogy elhatároztam, egy interjú keretében végére járok a dolgoknak, és jobban megismerem a szerzőt.

Szerencsémre a Merit Könyvek ”bábái” nagyon kedvesen fogadták az ötleteimet, és rendkívül segítőkészek voltak, így íme, a blog első szerzői interjúja, ráadásul rögtön kétnyelvű változatban, melyből megtudhatjuk, mi inspirálta a Pledge-szériát, miről szól Kimberly Derting másik sorozata, melyik az írónő kedvenc könyves műfaja, vagy épp, hogy mit üzen a magyar rajongóknak. ;)

Gretty: Olvastam egy interjúban, hogy húszévesen írta első regényét és hálás azért, hogy soha nem jelent meg. Megtudhatjuk nagy vonalakban, miről szólt és miért örül, hogy publikálatlan maradt?

I have read in an interview that you wrote your first novel at the age of 20, and you are grateful that it has never been published. Could you outline in greater details its topic and the facts for which you are glad that it has not been published? 

Kimberly Derting: Mivel akkoriban csakis horrort olvastam (Stephen King, Dean Koontz, John Saul...), ez is horror regény lett, erőszakos és véres. Ekkor próbálkoztam először regényírással, így hát hiányzott a helyszín és a szereplők kidolgozása, maga a történet pedig összeszedetlen volt. Ugyanakkor igazán remek gyakorlatként szolgált, hasznomra vált, hogy megírtam egy egész könyvet. Megtanultam azt is, milyen fontos szerepe van az átdolgozásnak.

Because everything I was reading back then was horror (Stephen King, Dean Koontz, John Saul...), it was a horror novel, so it was violent and gory. It was my first attempt at writing a novel, and it lacked plot and character development, and it was disorganized. But it was really great practice, and it was good for me to complete a novel. I also learned the importance of revising.

G: Magyarországon tavaly októberben jelent meg az Eskü, ami a The Pledge sorozat első része. Gratulálunk, hiszen a regény felkerült a YALSA (Ifjúsági könyvtárak szövetsége) 2013-as „Legjobb ifjúsági szépirodalom” listájára. Ez az Ön első olyan regénye, amely Magyarországon is megjelent. Mennyire kíséri figyelemmel a könyvei külföldi kiadásait?

In Hungary the Pledge, that is the first part of the Pledge series, was published last October. Congratulations to you as the novel got on the list „Best Fiction for Young Adult” of YALSA in 2013. This is the first of your novels that has been published in Hungary also. To what extent are you paying attention to the publication of your books abroad? 

Kimberly Derting: Eskü

K. D.: Nehéz figyelemmel kísérnem a megjelenés időpontját és a reakciókat olyan országokban, amelyeknek nem beszélem a nyelvét, de nem tudom eléggé hangsúlyozni, mennyire felvillanyoz, ha kiadják egy könyvemet a tengerentúlon! Csodálatos érzés, hogy az Eskü megjelent Magyarországon, és bár személyesen nem lehetek ott, azért itthon nagyon is megünneplek minden ilyen óriási alkalmat.

It’s always hard to track things like release dates and reviews abroad in countries where I don’t speak the language, but I can’t express enough how thrilled I am when I hear one of my books is releasing overseas! The fact that The Pledge is out in Hungary is amazing to me, and just because I can’t be there to celebrate those milestones in person doesn’t mean I’m not celebrating them here instead.

G: Egy kis történelmi kitérő a következő kérdéshez: Magyarországon a II. világháború után kommunizmus, azaz totális diktatúra uralkodott hosszú ideig. Ez később átalakult szocializmussá, ami már kevésbé volt totalitárius, de az emberek még mindig nem voltak szabadok, a demokrácia pedig elérhetetlennek tűnő álom volt, ami csak 1989-ben vált valósággá. Tudom, hogy az ihletet alapvetően egy idős német-amerikai hölgy, Marie Lucas történetéből merítette; mégis, az Eskü többek között azért volt rám nagy hatással, mert számomra a regényben felvázolt világ nagyon hasonlít néhány kelet-európai ország 20. századi diktatúrájára. Az ember nem bízhat senkiben, mert bárkiből lehet besúgó; földalatti szervezkedések a rendszer ellen; egy személy köré szerveződő hatalom… Ráadásul ehhez még társul a nyelvek általi kasztrendszer és a mágia.

Honnan merítette az ihletet? Hogyan értek össze a boszorkányság és az elnyomás szálai, valamint a különböző nyelvek használata? A második világháborús Németország mellett voltak még valós alapjai a regénybeli monarchiának?

A short historical background to the next question: In Hungary after the Second World War communism, i.e. a total dictatorship ruled for a long time. Later it transformed into socialism that was less totalitarian but still the people were not free and democracy was an unattainable dream that become true only in 1989. I know, where did your inspiration come from (Marie Lucas, an old German-American woman and her history), but among others the Pledge touched me for this; for me the world outlined in the novel is very similar to the 20ieth century dictatorship of some East-European countries. One can not trust in anyone as everybody can become a spy; there are underground organizations against the system; power is structured around one person… and in addition there is the caste system by the languages and the black art.

How the threads of the black magic; despotism and the use of the different languages were interwoven? Beside the Second World War Germany, were any real foundations of the monarchies?

K. D.:  Az Eskü világának megformálásánál elegyítettem a világ múltbeli és jelenlegi kormányait. India kasztrendszerének leegyszerűsített változatát vettem alapul, és átformáltam a saját elképzeléseim szerint. Miután nem egyeduralmi rendszerben nőttem fel, számos európai monarchiát kellett tanulmányoznom ahhoz, hogy jobban megértsem a működésüket.

A második könyvben, az Esszenciá-ban a főszereplő más államok királynőivel kerül szembe, úgyhogy utánajártam egyes távol-keleti és dél-amerikai birodalmaknak is. Nemcsak a náci Németország besúgóit tanulmányoztam, hanem azt is, hogyan fordultak egymás ellen szomszédok a salemi boszorkányperek során, illetve a McCarthy-korszakban (az amerikai történelem azon időszakában, amikor az emberek attól rettegtek, hogy szovjet kémek szivárognak be közösségeikbe).

Azt akartam, hogy Charlaina világa komor és félelmetes legyen, s úgy éreztem, ezeket a valós eseteket a történetbe szőve megteremthetem a kellően felkavaró alaphangulatot.

I used an amalgam of world governments—past and present—to create the world of The Pledge. I borrowed the most basic version of India’s caste system and tweaked it for my purpose. And, because I didn’t grow up in a monarchical society, I had to study several European monarchies to gain a better understanding of the way they worked.

In the second book, The Essence, the main character encounters queens from other realms, so I researched empires from the Far East and South America as well. I considered not just the spies in Nazi Germany, but the way neighbor turned on neighbor during the Salem witch trials and during the McCarthy Era (a time in the US when people feared Soviet spies were infiltrating their neighborhoods).

I wanted Charlaina’s world to be dark and frightening, and I felt interweaving these real world events gave it that unsettling sense. 

G: A következő rész Esszencia címmel már megjelent Amerikában. A fülszöveg igen sokat sejtető. Mesélne a regényről?

The next part with the title ”The Essence” has already been published in America. The blurb conveys a lot. Would you talk about the novel? 

The Pledge Seies Book #2:
The Essence

K. D.: Az Esszenciá-ban, ami a trilógia második könyve, Charlie elfoglalja országa, Ludania trónját, és uralkodóként törekszik pozitív változásokat eszközölni. A volt Királynő azonban még mindig jelen van: esszenciája beolvadt Charlie pszichéjébe. Miközben Charlie titkon viaskodik magában a gonosz Királynő befolyásával, azokkal is szembe kell néznie, akik a halálát akarják.

Ez a könyv azon az elgondoláson alapszik, hogy a változást – még ha pozitív is – nem mindig fogadják tárt karokkal. Mindig is lesznek olyanok, akik makacsul elutasítanak bármilyen változtatást. A hatvanas évek amerikai polgárjogi mozgalmait és az integrációval szembeni tiltakozást vettem alapul, sőt, ez a konfliktus ihlette a jelenetet a könyvben, amikor a különböző kasztokból származó gyermekek először járhatnak egyazon iskolába. Ezzel ábrázolni tudtam, hogy Charlie népe mennyire megosztott az asszimiláció kérdésében.

De a könyv alapvetően az emberi kapcsolatokról szól. Nagyon szeretem a Charlie és családja közti szoros köteléket, a kialakuló barátságokat és a bimbózó szerelmeket. Ezek a kisebb, bensőségesebb részek a legjelentősebbek számomra.

In THE ESSENCE, the second book in the trilogy, Charlie has taken the throne of her country, Ludania, and is now in charge of trying to set things right. Unfortunately, the old queen is still around—her Essence is fused inside of Charlie. And as Charlie secretly struggles to keep the voice of the evil queen at bay, she is also being challenged by those who would like to see her dead.

This book is based on the idea that change—even change for the better—isn’t always met with open arms. There will always be those who oppose change of any kind. I borrowed a page from the US civil right movements of the 60s, when integration was being challenged, and even included a scene where the children from different classes are being allowed to attend the same schools for the first time to show the way Charlie’s people are divided on the issue of assimilation. 

But ultimately the books are about relationships. I love the bonds between Charlie and her family, and the friendships and blossoming love stories. These smaller, more intimate details are what mean the most to me.

G: Kinek a véleményére ad írás közben? Van, aki befolyásolja, vagy esetleg már a legelején megvan a konkrét koncepció, és csak árnyalataiban finomodik a történet?

Whose opinion are you adopting while writing? Is there anybody who is influencing you or already at the start you have a clear concept and the story is getting modified only slightly? 

K. D.: Az egyetlen ember, akivel írás közben beszélgetek a történetről, az a férjem - de vele is csak a lehető legnagyobb vonalakban. Általában nagyon pontosan tudom, hogy akarom kidolgozni a regényt, bár ez az irány néha drasztikusan megváltozik az írás során. Az első változatot szeretem úgy megalkotni, hogy a lehető legkevesebb külső hatás érjen, ilyenkor még hasonló jellegű könyveket sem olvasok, mert félek, hogy ezek befolyásolnák, amin éppen dolgozom. Ha azonban az első változat elkészült, általában hagyom, hogy a férjem meg az ügynököm elolvassák, aztán véleményezzék.

The only person I talk to about my story while I’m writing is my husband, and even then, only in the broadest sense. I generally have a very strong notion of where I want the story to go, although sometimes it veers dramatically off-course while I’m working. I like to write my first draft with little or no outside influence, so I won’t even read books in the same genre, for fear they might bleed into what I’m writing. Once I’m finished with that first draft, however, I will generally let my husband and my agent read through it, and give me their thoughts.

G: A The Pledge sorozat borítói gyönyörűek! Mesélne kicsit a születésükről? Milyen mértékben az Ön döntése egy-egy könyvének külleme?

The cover pages of the Pledge series are beautiful! Would you tell us something about their ”birth”? To what extent do you decide on the appearance of your books? 

US and UK covers

K. D.: Ami azt illeti, ez a kiadó második borítóterve volt. Az első, amit elküldtek nekem, szép volt ugyan, de nem nagyon illett a könyvhöz. Erősen sci-fi jellegűnek tűnt: hideg és kopár volt, nagy, zömök betűkkel. Nem tükrözte azt a titokzatos világot, amiben Charlaina él. Legnagyobb meglepetésemre figyelembe vették a kritikámat, és megkaptam tőlük ezt az új – és tökéletes – borítót, amit egyszerűen imádok!

This was actually the second cover concept the publisher came up with. The first one they sent me, while pretty, just wasn’t a great fit for the book. It had a very Sci-Fi feel—cold and stark with big, block font. It didn’t convey the enigmatic world Charlaina lives in. I was surprised when they listened to my concerns and sent me this new—and perfect—cover, which I adore! 

G: Az Eskü trilógia mellett Ön a külföldön már nagy sikert aratott The Body Finder sorozat alkotója is. Milyen szavakkal ajánlaná a magyar olvasók figyelmébe?

In addition to the Pledge-trilogy you are the writer of the series ”The Body Finder” also that has a great success abroad. How would you recommend them to the attention of the Hungarian readers? 

The Body Finder Series

K. D.: A Body Finder sorozat nagyon különbözik az Eskü-től, mivel a modern világban játszódik. Egy Violet nevű lányról szól, aki (szerencsétlen) adottsága révén képes megtalálni gyilkosságok áldozatait, embereket és állatokat egyaránt. Az érzékek „visszhangja” vezeti nyomra, amely az adott test sajátja és lehet íz, hang vagy látható kép. És bármi legyen is ez az egyedi „visszhang”, átmásolódik a gyilkosra. Amikor Violet szülővárosában sorra kezdenek eltűnni a fiatal lányok, és később csak a holttestük kerül elő, hősnőnk rájön, hogy talán képes lehet megtalálni a gyilkost.

The Body Finder series is very different from The Pledge, in that it’s set in a modern world, and is about a girl named Violet who has the (unfortunate) ability of being able to locate murder victims, be they animal or human. She finds them by what she calls sensory “echoes” that attach to the body—it can be a taste, a sound, a sight. And whatever that unique echo is also attaches to the killer as well. When girls in Violet’s hometown start to go missing, and later turn up dead, she realizes that she might be able to find the killer.

G: Kik az Ön által leginkább kedvelt „young adult” írók? Más műfajban kik a kedvenc szerzői?

Who are the young-adult writers mostly liked by you? Who are your favourite authors in other literary forms? 

Skin Contact
by Kimberly Derting

K. D.: Néhány kedvencem a fiatal felnőtteknek szóló könyvek szerzői közül: Kami Garcia és Margaret Stohl (Lenyűgöző teremtmények sorozat), Holly Black (Fehér macska), Cassandra Clare (Csontváros), Melissa Marr (Veszélyes játék), Carrie Ryan (Kezek és fogak erdeje), Lauren Oliver (Mielőtt elmegyek), Veronica Roth (A beavatott), és Beth Revis (Az univerzumon át).

Néhány legkedvesebb szerzőm felnőtteknek: Stephen King (Ragyogás, Tortúra), Harper Lee (Ne bántsátok a feketerigót!), Michael Crichton (Jurassic Park), Eli Wiesel (Az éjszaka), Alice Walker (Bíborszín), és Anita Diamant (A vörös sátor).

Some of my favorite YA authors are Kami Garcia and Margaret Stohl (the Beautiful Creatures series), Holly Black (White Cat), Cassandra Clare (City of Bones), Melissa Marr (Wicked Lovely), Carrie Ryan (the Forest of Hands and Teeth), Lauren Oliver (Before I Fall), Veronica Roth (Divergent), and Beth Revis (Across the Universe). 

Some of my all-time favorite adult novelists are Stephen King (The Shining, Misery), Harper Lee (To Kill a Mockingbird), Michael Crichton (Jurassic Park), Eli Wiesel (Night), Alice Walker (The Color Purple), and Anita Diamant (The Red Tent). 

G: Mit vesz figyelembe könyvvásárlásnál: borító, fülszöveg, esetleg mások ajánlása?

What are you considering when buying books: the covering; the blurb or the recommendations given by others? 

K. D.: A legjobb, ha egy olyan barát ajánlja a könyvet, akinek a véleményében megbízom. Be kell azonban vallanom, hogy bolondulok a szép borítókért!

I love getting a good recommendation from a friend I trust, but I have to admit that I’m a sucker for a gorgeous cover. 

G: Mi a véleménye a könyves blogokról? Van olyan, amit rendszeresen olvas?

What is your opinion on the book blogs? Is there any book blog you read regularly? 

K. D.: Úgy gondolom, hogy a könyvbloggerek fontos szerepet töltenek be. Sok könyvvel találkoztam már, ami a blogoknak köszönhetően szép sikereket ért el a piacon, miközben a kiadó nem sokat tett ezért. Valaha rendszeresen szemléztem a blogokat, de most, hogy évente két könyvem jelenik meg, már nem igazán marad időm olvasgatni őket. Ha van lehetőségem, főként a barátaim blogjait olvasom.

I think book bloggers do a great service. I’ve seen many books get traction in the market because of blogs when their publishers have done very little for them. I used to read blogs on a regular basis, but I’ve found that with a two-book-a-year schedule, I don’t have a lot of time to read them for fun anymore. Mostly, I read my friends’ blogs whenever I have the chance. 

G: Az elektronikus formátumok egyre inkább teret hódítanak. Ön melyik verziót részesíti előnyben akár íróként, akár olvasóként: e-könyv vagy papíralapú könyv?

E-form is getting more and more room. Which version do you prefer as a writer and as a reader? E-book or paper based book? 

K. D.: Az e-könyvek nagyszerűek! Lényeg, hogy olvassanak az emberek, nekem igazából mindegy, milyen formátumot. Olvasóként viszont nem hiszem, hogy valaha is képes lennék teljesen lemondani a papíralapú könyvekről. Félreértés ne essék, olvasok elektronikus formában is, de imádom a lapozás örömét, ráadásul egy igazi könyv illatát semmi nem múlhatja felül!

I think e-books are great! And as long as readers are reading, I don’t really have a preference as to which form they’re doing it in. As a reader myself, however, I don’t think I’ll ever be able to give up paper books entirely. Don’t get me wrong, I read electronic versions also, but I love that feeling of flipping pages, and nothing beats the smell of a real book! 

G: Végezetül üzenne valamit a magyar rajongóknak?

And finally do you have any messages to the Hungarian fans? 

K. D.: Nagyon köszönöm, hogy olvasnak! Örömmel tölt el a tudat, hogy a könyveim eljutnak mindazokra a csodálatos helyekre, ahol én magam még nem jártam. De őszintén remélem, hogy arra is sor kerül... méghozzá hamarosan.

I’d just like to say thank you so much for reading! I love knowing that my books get to travel to all of these wonderful places that I’ve never been. I truly hope to come visit someday… soon! 

Köszönöm az interjút!

Thank you for the interview!

Forrás

Kimberly Derting Seattle környékén nőtt fel, szűkös anyagi körülmények között. Talán épp ezért, hamar írói pályára lépett, és saját készítésű színezős könyveit árulta szomszédai körében.

A kezdeti sikertelenség arra sarkallta, hogy más irányban is kipróbálja magát, így egy ideig azon gondolkozott, hogy kamionsofőr, vagy állatorvos lesz.

Szerencsénkre az írás iránti szenvedélye kitartott, és előbb a középiskolai évkönyveket szerkesztette, majd megírta a fentebb említett, máig kiadatlan első könyvét, melyet számos publikálásra érdemes kötet követett.

Jelenleg férjével és három gyermekével New Yorkban, Pacific Northwesten él.

Szempillaspirál fétise van, több százat összegyűjtött már, mégsem szereti, ha bárki megérinti az arcát, kiváltképp a kozmetikus, vagy masszőr.

Szenvedélyesen szereti a munkáját, és a legjobb résznek azt tartja, ha visszajelzést kap a könyveiről.

Könyvei:

• The Body Finder (The Body Finder #1) - 2010
• Desires of Dead (The Body Finder #2) - 2011
• The Last Echo (The Body Finder #3) - 2012
• Dead Silence (The Body Finder #4) - 2013

• The Pledge (The Pledge #1) - 2011 Magyarul: Eskü - Merit Könyvek (2012)
• The Essence (The Pledge #2) - 2013
• Untitled (The Pledge #3) - 2014

• Enthralled: Paranormal Diversions - Skin Contact novella - 2011
• Grim - 2014

További érdekességeket róla, illetve munkáiról a www.kimberlyderting.com weboldalon találtok.

A Pledge-szériával kapcsolatos friss információkért pedig a Merit Könyvek honlapján, és Facebook oldalán nézelődjetek.