Olybá tűnik, hogy e játék hajdanán sokkal kellemesebb volt, mint manapság, amikor sajnos már nem úgy játsszák, mint régen.
Fülszöveg:
Engedd, hogy elragadjon egy semmi máshoz nem hasonlító fantáziavilág! Ahol a gyönyörű hercegkisasszonyt szerelmi hármasfogatra csábítja jóképű hercege és a megnyerő komorna… ahol egy rejtélyes úriember fiatal felesége érzékborzoló büntetésben részesül gátlástalan kíváncsisága miatt… ahol a naiv leány feleségül megy egy szörnyeteghez, akinek érzéki étvágya felébreszti bimbódzó vágyát…
Tizenhárom klasszikus mese egyedülálló és kifejezetten felnőtteknek szóló változatával Nancy Madore kíváncsivá tesz és felizgat. Az írónő csiklandozó, pezsgő erotikus antológiája garantálja, hogy késő éjszakáig fennmaradsz majd.
Ezután másképp látod majd a tündérmeséket.
Tizenhárom klasszikus mese egyedülálló és kifejezetten felnőtteknek szóló változatával Nancy Madore kíváncsivá tesz és felizgat. Az írónő csiklandozó, pezsgő erotikus antológiája garantálja, hogy késő éjszakáig fennmaradsz majd.
Ezután másképp látod majd a tündérmeséket.
Erről a könyvről alapvetően nem akartam írni, mert különösebben nem érdemli meg, de aztán jött Nima, meg a kezdeményezése, én meg álmot láttam (De nyugi, nem amolyan meyerit!) és csak billentyűzet lé ültem.
Még tavaly, nagy erotika korszakom előtt vettem a kezembe, mert ezzel akartam kibekkelni a műfajt - ami aztán persze nem sikerült -, meg épp rövidebb történetekre vágytam akkor, nem egy komplett regényre.
Úgy általánosságban én szeretem a meseátiratokat, ezért is rukkoláztam össze magamnak ezt is, amolyan 2 in 1 alapon (meseátirat is, meg erotika is), de fájón rá kellett jönnöm, hogy ezek a kompakt dolgok nem mindig jönnek be.
A könyvben ismert, vagy épp kevésbé ismert mesék vannak, van, ami folytatás (pl. Hamupipőke), van, ami alternatív verzió (pl. Hófehérke), van, ami már-már nagyon metaforikus (pl. a Macska és az Egér sztorija), és van, amiről nem tudom, mert a sztorit annyira nem ismertem korábban (Naptól keletre, Holdtól nyugatra).
Talán a sztorikkal még nem is lett volna bajom, mert betudtam volna egy kissé perverz fantáziájú író játszadozásának, akinek mákja van a kiadással, mert a szex (no meg a pénz) körül forog manapság a világ, de az előszó akkora öngól, hogy valami hihetetlen.
Madore megpróbál szépen abba a hitbe ringatni, hogy a kezemben tartott könyv egy ajándék számomra, mert a női szexualitás még mindig félre van siklatva, áldozatai vagyunk a nagy, gonosz rendszernek, ami a hatalomért folytatott játszmában ösztökél bennünket mindenféle dologra, ami miatt frigiddé válunk, s lám, itt a gyógypirula, a női Viagra könyve képében, mert ezek a mesék gyógyítanak, és felszínre hozzák elfojtott valós vágyainkat.
Na mármost a nő vagy szed valamit, vagy komoly baj van a fejével, mert hülyeségeket beszél, és őszintén szólva az se nagy kunszt, amit csinál.
Pornóvá átírni ma már mindent lehet, az se baj, ha kicsit merész, esetleg csapnivaló, netán ezek keveréke. De megpróbálni eladni úgy, hogy ő majd helyrerakja hevenyészett kis írásaival a szexuális önbecsülést a nőkben? Ejj, de elküldeném Rusz Editnek a példányomat, hogy utána kibeszélhessük Madore-t.
13 történet, amiben hol soft, hol elég hard pornóelemek próbálják feltüzesíteni az eddig ismert verziót. Még a soft része talán rendben is lenne, ha nem ódzkodnék alapvetően attól, hogy mindent szexualizáljunk, de a durvább részek azért már igazán beteges gyerekkorra utalnak számomra. (És nem feltétlenül a BDSM részeket tartalmazó sztorikkal van bajom.) Ugyan húzzuk már meg valahol azt a bizonyos határt, és ne csináljunk már nimfománt Hófehérkéből, aki passzintja a herceget a nyolc szexgép miatt, akik gruppen formájában tesznek a kedvére. És róka asszonyságnál is túlzásnak éreztem a szomszéd bréje mindig keményebb kertje mindig zöldebb elégedetlenkedést, főleg, hogyha eszembe idézem a fülszövegben olvasott hitvallást.
Erre kellene titkon vágynom? Hogy a barátnőm pasija biztos jobb az ágyban, hoppá, kérjük meg egy cserére?
Vagy a macska és az egér példáján elgondolkodva, vágyjak a megalázásra?
Mondanám, hogy nevetséges, amit Madore alkotott, de talán helytállóbb a szánalmas kifejezés. Ha nem erőlködött volna rá a mesék átírására, hanem íróként megpróbálkozik önálló történetekkel, azt mondom, hogy oké. De így... tényleg kíváncsi lennék a gyerekszobájára.
Még tavaly, nagy erotika korszakom előtt vettem a kezembe, mert ezzel akartam kibekkelni a műfajt - ami aztán persze nem sikerült -, meg épp rövidebb történetekre vágytam akkor, nem egy komplett regényre.
A könyvben ismert, vagy épp kevésbé ismert mesék vannak, van, ami folytatás (pl. Hamupipőke), van, ami alternatív verzió (pl. Hófehérke), van, ami már-már nagyon metaforikus (pl. a Macska és az Egér sztorija), és van, amiről nem tudom, mert a sztorit annyira nem ismertem korábban (Naptól keletre, Holdtól nyugatra).
Talán a sztorikkal még nem is lett volna bajom, mert betudtam volna egy kissé perverz fantáziájú író játszadozásának, akinek mákja van a kiadással, mert a szex (no meg a pénz) körül forog manapság a világ, de az előszó akkora öngól, hogy valami hihetetlen.
Madore megpróbál szépen abba a hitbe ringatni, hogy a kezemben tartott könyv egy ajándék számomra, mert a női szexualitás még mindig félre van siklatva, áldozatai vagyunk a nagy, gonosz rendszernek, ami a hatalomért folytatott játszmában ösztökél bennünket mindenféle dologra, ami miatt frigiddé válunk, s lám, itt a gyógypirula, a női Viagra könyve képében, mert ezek a mesék gyógyítanak, és felszínre hozzák elfojtott valós vágyainkat.
Na mármost a nő vagy szed valamit, vagy komoly baj van a fejével, mert hülyeségeket beszél, és őszintén szólva az se nagy kunszt, amit csinál.
Pornóvá átírni ma már mindent lehet, az se baj, ha kicsit merész, esetleg csapnivaló, netán ezek keveréke. De megpróbálni eladni úgy, hogy ő majd helyrerakja hevenyészett kis írásaival a szexuális önbecsülést a nőkben? Ejj, de elküldeném Rusz Editnek a példányomat, hogy utána kibeszélhessük Madore-t.
 |
| Forrás |
Erre kellene titkon vágynom? Hogy a barátnőm pasija biztos jobb az ágyban, hoppá, kérjük meg egy cserére?
Vagy a macska és az egér példáján elgondolkodva, vágyjak a megalázásra?
Mondanám, hogy nevetséges, amit Madore alkotott, de talán helytállóbb a szánalmas kifejezés. Ha nem erőlködött volna rá a mesék átírására, hanem íróként megpróbálkozik önálló történetekkel, azt mondom, hogy oké. De így... tényleg kíváncsi lennék a gyerekszobájára.
Szerző: Nancy Madore
Sorozat: Erotic Bedtime Stories for Women
Eredeti cím: Enchanted
Oldalszám: 247
Kiadó: Könyvmolyképző
Megjelenés: 2010
Sorozat: Erotic Bedtime Stories for Women
Eredeti cím: Enchanted
Oldalszám: 247
Kiadó: Könyvmolyképző
Megjelenés: 2010
Értékelés:
Részlet - angolul
Jajj, hát hogy én ezt is olvasni akarom :D
VálaszTörlés@Zenka
VálaszTörlésA tiéd! ;)
Vannak hölgyek, akiknek igényük a párcsere, vagy a véget nem érő gruppen kaland... és nem is ezzel van bajom. Ami még tény, hogy nagyon sok nő elnyomja magában a szexualitását. Ez baj, de nem könyvekkel kezelendő. A probléma szerintem abban gyökeredzik, hogy ha minden könyv erről fog szólni, és ahogy írtad is, agyon fog szexualizálódni minden, akkor ez divatbetegséggé fog válni. Én féltem a fiatalabb korosztályt, mert ha az lesz az általános érvényű (ki tudja nem az-e már most?), hogy "nézd már Ő is meg Ő is megtette, akkor én miért ne?", annak sok lelkibajos nő lesz a vége. Mert az hogy valaki szabados, az egy dolog, azzal együtt lehet élni, azt lehet kezelni, de ahhoz ész is kell, meg önismeret. Ha ezek hiányoznak akkor másnap rém pocsék önutálattal indulhat a nap... Én ezzel nem tudok kibékülni. Azzal hogy az ilyen könyvek megjelennek semmi bajom. Az hogy milyen a marketingjük, és hogy lassan minden erről fog szólni, az már meredekebb. Valahogy meg kellene találni ebben is az egyensúlyt. De ahogy már korábban is írtad: azok az írónők, akik igényes erotikus könyvet tudnának írni, azok azért nem teszik, mert még nem nőtt fel eléggé hozzájuk a piac. Amúgy eme remek, nálam a Szépség és a Szörny sztorijánál kiverte a biztosítékot... :) Hogy a Szörnyeteg szerszáma a földet súrolja? Hah! Megnézném én azt az ártatlan hölgyeményt, aki ezt őszintén élvezné...:D
VálaszTörlés@Linda Holhós
VálaszTörlésJaj, tényleg! Emlékszem, ott én is néztem nagyokat, hogy hát elhiszem én, de ilyen az életben nincs, vagy ha van, az első numera után belátja a csajszi, hogy bajok lesznek a lószerszámmal. :D
Igen, nekem is az a bajom, hogy a bizonytalanokat találják meg ezekkel, és az nem lenne baj, hogy olvassunk a komfortzónán kívül is, de ezek nagyon fals, sőt torz dolgok sokszor. Ha még én is elgondolkozom azon, hogy vajon tényleg mindenki erre vágyik, akkor az, akinél még csak alakulnak dolgok, vajon milyen következtetésekre juthat?
Arról nem is beszélve, hogy akinek kellő mértékű intelligenciája van, és érzi, hogy hiányzik valami, az nem ilyen könyvektől várja a megváltó iránymutatást. Poénnak lehet olvasnak ilyeneket ők is, de aki már vezérfonalnak tartja a párkapcsolataiban az erotikus könyveket... na, ott már azért van baj.
És ott is, ha egy író azt tételezi fel magáról, hogy képes emberek millióinak hálószoba gondjait 13 pornómese megírásának hála megjavítani.
Szerintem ennél azért intimebb, és egyedibb minden ember szexualitása, de hát szemmel láthatólag van, akinél az ego felülírja ezt, és szexmessiásként tekint magára.